ALTAJISZTIKA

posztgraduális (PhD) program

PROGRAMVEZETŐ: Dr. Róna-Tas András, MHAS, prof. emeritus

A PROGRAM CÉLJA

A program célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő nyelvészeti alapismeretek birtokában önállóan tudják elemezni az altaji nyelvek (török, mongol, mandzsu-tunguz) történetét és rendszereit. Az így nyert ismereteket alkotó módon tudják felhasználni az altaji nyelveket beszélt illetve beszélő népek történetének, kultúrájának, mai identitásuk és kapcsolataik elemzéséhez. Az altaji nyelvek sajátosságait be tudják vezetni az egyetemes nyelvtudományi kutatásokba és gazdagítani tudják az egyetemes nyelvtudományt az altaji nyelvek sajátosságaival. Oktató és kutató, elemző munkára képesek felsőoktatási intézményekben, állami és magánintézményekben.


A FŐBB KURZUSOK RÖVID LEÍRÁSA


Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (Ótörök)

A kurzus módszertani útmutatással szolgál a doktoranduszok számára az ótörök nyelvtörténeti korszak szövegeinek elemzését illetően. Gráfiai, ortográfiai, hang-, alak- és mondattani elemzés útján mutatja be az ótörök emlékek főbb csoportjait: a rovásírásos emlékeket (a mongóliai, a Bajkál tó és a Léna folyó melletti, a jenyiszeji régióból, az Altáj vidékéről, a Tunhuangi barlangból, a mai Kirgizia és Kazahsztán területéről származó emlékeket), a brāhmī, tibeti, manicheus, szogd, örmény, kínai, görög, héber, khotáni, latin, perzsa, pehlevi írással rögzített emlékeket.


Török nyelvtörténeti szöveg elemzése (Középtörök)

A kurzus módszertani útmutatással szolgál a doktoranduszok számára a középtörök nyelvtörténeti korszak szövegeinek elemzését illetően. Gráfiai, ortográfiai, hang-, alak- és mondattani elemzés útján mutatja be a középtörök emlékek főbb csoportjait (középkipcsak, középoguz, csagatáj szövegek).


Az összehasonlító történeti altaji nyelvészet új eredményei

A kurzus áttekintést nyújt a doktoranduszok számára az összehasonlító-történeti altajisztika legújabb kutatási eredményeiről. Kiemelt témák: az altaji nyelvek genetikus rokonsága mellett és ellen fölhozható érvek, az altaji nyelvcsalád alapnyelveinek rekonstrukciós kédései, a kérdéskör belső és külső, írott és íratlan forrásainak bemutatása, értékelése.


A nyelvrokonság elmélete

A kurzus a nyelvrokonság kérdését általános nyelvészeti aspektusból közelíti meg, s kiemelten foglalkozik azokkal a módszertani kérdésekkel, amelyek kibontása eltérő eszköztárt kíván meg a letelepedett ill. a nomád kultúrák által hordozott nyelvek története esetében.


Bevezetés az altajisztikai műhelymunkába

A kurzus a doktoranduszok választott egyéni kutatási témájához illeszkedően segítséget nyújt PhD-értekezésük elkészítéséhez.

 

Az Altajisztika doktori program további két kurzusa (A mongol nyelvtörténet új eredményei, A török nyelvtörténet új eredményei) közvetlenül kapcsolódik a doktori program tematikájához, további kurzusai (Fonológia 1. és 2., Alaktan 1. és 2.) a Nyelvészeti Doktori Iskola többi programjával közös.



2016. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBE LÉPŐ KREDITES TANTERV

8 félév - 240 kredit

1. Kötelező modul (200 kredit)

a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)

A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás

Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos kutatási beszámolót kell készíteni

A 3–6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható tanulmány írását is magában foglalja

A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli kutatási beszámolót kell tartani.


b) Elméleti kurzusok: 6 (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 30 kredit)

1. félév:

1. Összehasonlító és történeti török hangtan

2. Összehasonlító és történeti török alaktan

3. Összehasonlító és történeti mongolisztika


2. félév:

4. Összehasonlító altajisztika

5. Altaji nyelvtörténeti forráselemzés (ótörök)

6. Altaji nyelvtörténeti forráselemzés (középtörök, mongol)


2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)

a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)

b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)

c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív poszterért vagy előadásért (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)

magyar nyelvű poszter1

idegen nyelvű poszter2

magyar nyelvű előadás4

idegen nyelvű előadás5


d) Publikált/elfogadott tanulmány

magyar nyelvű tanulmány4

idegen nyelvű tanulmány5


e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)



2016. SZEPTEMBER 1. ELŐTT KEZDŐDÖTT DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KREDITES TANTERV


A hat féléves képzés során összesen 180 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez. A második és a további félévekre csak az a hallgató iratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött. (SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata, 4. melléklet, 2. és 3. pont)


Kötelező modul:

Kutatómunka, amelybe az irodalmazás, a könyvtári, levéltári kutatás, cikkek feldolgozása is beletartozhat (félévenként rendre): 10, 10, 20, 20, 30, 30 kredit (összesen: 120 kredit). Ebből féléves kutatási beszámolók a kreditjóváírás feltételei.


Elméleti kurzusok (heti 2-2 órás, 5-5 kredit, összesen: 30 kredit):

1. Bevezetés a tudományos műhelymunkába

2. Az összehasonlító történeti altaji nyelvészet új eredményei

3. Nyelvtörténeti szöveg elemzése

4. A szinkron nyelvészet aktuális kérdései

5. A nyelvrokonság elmélete

6. Altaji nyelvek kapcsolatai


Kötelezően választható kurzusok modulja:
A következő, heti 2 órás elméleti kurzusokból legalább 3-at kell választani (kurzusonként 5-5 kredit, összesen: 15 kredit), ezek közül legalább egyet a DI más programjai közül

1. Fonológia/ Morfológia (az elméleti nyelvészeti oktatási programból)

2. Történeti és összehasonlító nyelvészet (uralisztikai oktatási programból)

3. A nyelvtudomány történet egyes kérdései (a DI-ból)

4. Nyelvi kontaktusok ( a DI-ból)

5. Az ótörök/középtörök nyelvű szövegek filológiai problémái

6. A török nyelvtudomány legújabb eredményei

7. A mongol nyelvtudomány legújabb eredményei

8. Az altaji nyelvek genetikus rokonságának lehetőségei

9. Összehasonlító mongolisztika

10. Nyelvszociológia (a DI-ból)

11. Az altaji népek története és a történelem forrásai


Szabadon választható modul:

Szabadon választható kurzusok: 3-3 kredit, a kurzus kredites jóváírásához a hallgatónak a programvezetővel és a témavezetőjével is előzetesen egyeztetnie kell

Óratartás: heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartásáért (14 héten át) 1 kredit, félévenként max. 4 kredit (felsőoktatási intézményben szakmai óra -- DIT

Konferencia-előadások: első vagy második szerzős, aktív poszterért vagy előadásért, amely a konferencia kiadványában megjelenik, Szab., 4. melléklet, 10. pont (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás -- DIT) 
magyar nyelvű poszter 1 
idegen nyelvű poszter   2 
magyar nyelvű előadás 3 
idegen nyelvű előadás  5



PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK

A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája itt megtekinthető.


KUTATÁSI TÉMÁK

Egy nyelvemlék kiadása

Két török nyelv kapcsolatai

Török szóképzés

Mongol szóképzés

A szófajok kérdése az altaji nyelvekben

A török mondattan egy kérdése.

Jelentéstan ls etimológia

A kutatási témák szűkítését a témavezetővel kell megbeszélni.


A rendelkezésre álló infrastruktúra:

A program két nemzetközileg is híres tudós könyvtárral segíti a hallgatókat: Németh Gyula turkológus professzor és Ligeti Lajos orientalista professzor könyvtárával. Rendelkezésre áll harmadikként az Altajisztikai Tanszék könyvtára is. Az említett három könyvtár több mint 16.000 kötetből, s közel 10.000 különnyomatból áll. A tanszéki könyvtár gazdag folyóiratgyűjteménnyel is rendelkezik, melyben megtalálhatók a szakma vezető folyóiratai. A munkafeltételek az Altajisztikai Tanszéken biztosítottak a doktoranduszok számára.


HALLGATÓI NÉVSOR

III. év:

Schmidt Szonja Emese


FELVÉTELI VIZSGA

Programunk nyitott bármilyen török vagy mongol egyetemi vagy MA értékű\ diplomával és az angol, német, francia vagy orosz nyelvek valamelyikéből legalább középfokú állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű vizsgával) rendelkező személy számára; a szakirodalom olvasására alkalmas mértékű angol nyelvtudás mindenképpen szükséges. A jelentkezőknek elsősorban a képességeit, nem pedig a tárgyi tudását mérjük fel a felvételi elbeszélgetésen. Tárgyi tudásának esetleges hiányosságait a hallgató pl. az SzTE Altajisztika szak kurzusainak látogatásával is pótolhatja a képzés során. Ezt esetenként kötelezően előírhatjuk számára. Ugyanakkor semmilyen előképzettség önmagában nem jogosítja fel a hallgatót a felvételre; a felvételi (képességfelmérő) elbeszélgetés vagy vizsga minden jelentkező számára kötelező (noha - az előképzettségtől függően - nem feltétlenül egyforma tartalommal). Előnyben részesülnek azok, akik valamelyik altajisztikai szakból TDK, OTDK pályázaton szerepeltek és helyezést nyertek, továbbá akik a szakjukbó már tudományos folyóiratban publikáltak. A felvételhez szükséges irodalmat az Altajisztika szakon oktatott tantárgyak kötelező olvasmányai alkotják. Ismerni kell az altaji nyelvek történetének korszakait és azok forrásait. Az olvasott irodalom értékelését és nem részleteinek ismétlését kívánjuk meg. A jelenkezőnek egy kétoldalas kutatási tervvel kell jelentkeznie.


NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

Közös pályázatok, hallgató és oktatócsere:

Uppsala University, Svédország, Dept. of Linguistics and Philology, Prof. Éva. A. Johanson Csató

Johannes Gutenberg University, Seminar für Orientkunde, Mainz, Németo. Prof. H. Boeschoten és Prof. L. Johanson

Johann Wolfgang Goethe University, Institut für Orientalische Philologien. Frankfurt am Main, Németo. Prof. M. Erdal

Oslo University, Dept of Culture Studies and Oriental Languages, Norvégia, Prof. B. Brendemoen

Bogazici Universityt Dept. of Western Languages and Literatures; Dept. of Turkish Language and Literature; Istanbul, Törökország, Prof. S. Özsoy és Prof. Nüket Esen

Baskent University, Dept. of Turkish Language and Literature, Ankara, Töröko. Prof. N. Demir

Jagiellonian University of Krakow (Poland), Institute of Oriental Philology, Prof. Dr. Marek Stachowski


Erasmus szerződések:

Anadolu University, Eskisehir, Törökország

Baskent University, Ankara, Törökország

Hacettepe Univsity, Ankara, Törökország