SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A PROGRAM CÉLJA
A program célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő nyelvészeti ismeretek birtokában önállóan tudják elemezni a francia, olasz és spanyol nyelvek valamelyikének formai és funkcióbeli sajátságait, általános, illetve újlatin nyelvészeti keretbe helyezve azokat.
A képzés keretében szerzett ismeretek birtokában a programot elvégzett szakemberek önálló és a nemzetközi tudományos követelményeknek megfelelő szintű oktató és kutatómunka végzésére alkalmasak hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben, eredményeiket pedig nemzetközileg elfogadott színvonalon és formában idegen nyelven is képesek publikálni.
JELENLEGI OKTATÓINK ÉS TÉMAVEZETŐINK
2021. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBE LÉPŐ KREDITES TANTERV
8 félév - 240 kredit
Az Újlatin Nyelvészet Doktori Program hallgatói a felvételi folyamat során a program által kínált három orientáció közül kötelezően választanak egyet.
Az orientációk a következők:
•Francia nyelvészet
•Olasz nyelvészet
•Spanyol nyelvészet
1. Kötelező modul (200 kredit)
a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)
A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás
Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos kutatási beszámolót kell készíteni
A 3–6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható tanulmány írását is magában foglalja
A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli kutatási beszámolót kell tartani.
b) Elméleti kurzusok 1-2. félév (6 kurzus, 5-5 kredit, összesen 30 kredit)
Kötelező kurzus:
Bevezetés az újlatin nyelvtudományba (1. félév)
Kötelezően választható elméleti kurzusok 1.: az Elméleti Nyelvészet Program alábbi kurzusaiból kell választani egyet:
Fonológia (1. félév)
Szintaxis (1. félév)
Szemantika (2. félév)
Pragmatika (2. félév)
Kötelezően választható elméleti kurzusok 2.: a kötelezően választható kurzusok orientációnként meghatározottak. Az orientációban felkínált kurzusok közül 3 kötelezően választható, valamint a másik két orientáció által felkínált kurzusok közül kötelezően választható további egy kurzus.
Francia orientáció (felelős: Gécseg Zsuzsanna; az orientációs tárgyak oktatói: Gécseg Zsuzsanna, Szabó Dávid, Horváth Márton Gergely)
Szintaxis (1. félév)
Szemantika (2. félév)
Lexikológia és lexikográfia (1. félév)
Pragmatika (2. félév)
Kontrasztív nyelvészet (2. félév)
Fonetika és fonológia (2. félév)
Olasz orientáció (felelős: Zentainé Kollár Andrea; az orientációs tárgyak oktatói: Zentainé Kollár Andrea, Sermann Eszter)
Terminológia (2. félév)
Fordítástudomány (1. félév)
Európai és olasz nyelvpolitika (1. félév)
Szociolingvisztika (2. félév)
Morfológia (1. félév)
Szintaxis (2. félév)
Spanyol orientáció (felelős: Berta Tibor; az orientációs tárgyak oktatója: Berta Tibor)
Fonológia (1. félév)
Történeti fonológia (1. félév)
Az ibériai újlatin morfoszintaxis (1. félév)
Szintaxis (2. félév)
Történeti szintaxis (2. félév)
Ibériai újlatin történeti pragmatika (2. félév)
2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)
a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)
b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)
c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív poszterért vagy előadásért (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)
anyanyelven készített poszter 1
második vagy idegen nyelven készített poszter 2
anyanyelven tartott előadás 4
második vagy idegen nyelven tartott előadás 5
d) Publikált/elfogadott tanulmány
anyanyelven írott tanulmány 4
második vagy idegen nyelven írott tanulmány 5
e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)
f) Szakmai lektorálás 1
A KOMPLEX VIZSGA TÁRGYAI/TÉMAKÖREI
Szociolingvisztika
Európai és olasz nyelvpolitika
A KOMPLEX VIZSGA OLVASMÁNYLISTÁJA 2023
Szociolingvisztika_olvasmanylista.docx
Europai_es_olasz_nyelvpolitika_olvasmanylista.docx
PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK
A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája itt megtekinthető.
KUTATÁSI TÉMÁK
Francia és magyar szintaxis (Gécseg Zsuzsanna)
A mondat információs szerkezete (Gécseg Zsuzsanna)
Francia/magyar szemantika (Gécseg Zsuzsanna)
A francia mondat prozódiája (Horváth Márton Gergely)
Francia szintaxis (Horváth Márton Gergely)
A nem-sztenderd változatok szociolingvisztikai vizsgálata (Szabó Dávid)
A francia/frankofón szleng vizsgálata (Szabó Dávid)
Összehasonlító szlengvizsgálat (Szabó Dávid)
A nem sztenderd változatok fordítása (Szabó Dávid)
Szleng és lexikográfia (Szabó Dávid)
Az olasz nyelv szociolingvisztikája (Zentainé Kollár Andrea)
Nyelvpolitika (Zentainé Kollár Andrea)
Nyelvi jogok és kisebbségi oktatás Olaszországban (Zentainé Kollár Andrea)
Spanyol szintaxis (Berta Tibor)
Spanyol történeti szintaxis (Berta Tibor)
Ibériai újlatin morfoszintaxis (Berta Tibor)
JELENLEGI HALLGATÓINK (2024/25. tanév)
1. évfolyam:
Kónya Petra
4. évfolyam:
Kadvány Gergely
FELVÉTELI VIZSGA
Felvételi követelmények:
- legalább C1 szintű nyelvtudás a választott orientáció nyelvéből
- legalább B2 szintű angol nyelvtudás
- mesterfokozatú diploma
- a jelentkezőnek egy minimum 1, maximum 2 oldalas kutatási tématervet kell benyújtania
A felvételi vizsga szóbeli elbeszélgetésből áll, melynek alapja az alább felsorolt ajánlott irodalom (a választott orientációnak megfelelően).
Irodalomjegyzék az Újlatin nyelvészet doktori program felvételi vizsgájához
Francia orientáció:
Fagyal, Zs., Kibbee, D. & Jenkins, F. : French: A Linguistic Introduction. Cambridge University Press, 2006.
Moeschler, J. & Auchlin, A. : Introduction à la linguistique contemporaine. Armand Colin, Paris, 2018.
Moreau, M-L. : Sociolinguistique. Concepts de base. Sprimont, Mardaga, 1997.
Niklas-Salminen, A. : La lexicologie. Armand Colin, Paris, 1997.
Yaguello, M. (éd.) : Le grand livre de la langue française. Seuil, Paris, 2003.
Zufferey, S. & Moeschler, J. : Initiation à l’étude du sens. Sémantique et pragmatique. Éditions Sciences Humaines, Auxerre, 2012.
Négy szabadon választott francia nyelvészeti tanulmány nemzetközileg elismert újlatin nyelvészeti szakfolyóiratokból (pl. Langue française, Langages, Travaux de linguistique, L’information grammaticale, Langage et société, Argotica)
Olasz orientáció:
Berruto, G. & Cerruti, M.: La linguistica: un corso introduttivo. UTET, Novara, 2017, 333 p.
Berruto, G. & Cerruti, M.: Manuale di sociolinguistica. UTET, Torino, 2020, 274 p.
D’Agostini, M.: Sociolinguistica dell’Italia contemporanea. Il Mulino, Bologna, 2012, 292 p.
Négy szabadon választott olasz nyelvészeti tanulmány nemzetközileg elismert újlatin nyelvészeti szakfolyóiratokból (pl. Lingua e Stile, Rivista di Dialettologia Italiana, Studi di Linguistica Teorica e Applicata)
Spanyol orientáció:
Hualde, I. et al.: Introducción a la lingüística hispánica. Cambridge University Press, Cambridge, 2010.
Penny, R.: Variation and change in Spanish. Cambridge University Press, Cambridge, 2000. / Variación y cambio en español. Gredos, Madrid, 2004.
Silva-Corvalán, C. − Enrique-Arias, A.: Sociolingüística y pragmática del español. Georgetown Universitiy Press, Washington D. C., 2017.
Torrens Álvarez, M. J.: Evolución e historia de la lengua española. Arco Libros, Madrid, 2007.
Négy szabadon választott spanyol nyelvészeti tanulmány nemzetközileg elismert újlatin nyelvészeti szakfolyóiratokból (pl. Nueva revista de filología hispánica, Revista de filología española, RILCE. Revista de filología hispánica, Sintagma)
