A PROGRAM CÉLJA

A program célja olyan szakemberek képzése, akik otthonosan mozognak a német nyelvészet főbb területein, azok fejlődését folyamatosan önállóan is követni tudják és legalább egy területén - egyéni kutatással - új tudományos eredményre jutnak. Kutatási eredményeiket (elsősorban) német nyelven tudományos közleményekben és konferenciákon teszik közzé. A képzésben különös hangsúlyt kap annak a bemutatása, miként lehet az elméleti ismereteket felhasználni az empirikus vizsgálatokban. A program hallgatói képesek arra, hogy megszerzett ismereteiket egyrészt folyamatosan bővítsék, másrészt a német nyelven belüli (pl. nyelvváltozatok közötti) vagy más nyelvekkel való egybevetésre is kiterjesszék.


A Német leíró nyelvészet orientáción belül a hallgatók – kutatási érdeklődésüknek megfelelően – a nyelv különböző szintjeit vizsgálhatják, azaz kutatásaik kiterjedhetnek a morfológia, a lexikológia, a frazeológia, a szintaxis, ill. a szövegnyelvészet aktuális kérdéseire, valamint a nyelvváltozatokra.


A Kontrasztív nyelvészet orientáción belül is van lehetőség kiválasztani a nyelvnek, ill. a nyelvtudománynak azt a területét, amelyen elmélyült összevető vizsgálatok végezhetők (morfológia, lexikológia, frazeológia, szintaxis, szövegnyelvészet és nyelvváltozatok).


A Fordítástudomány orientációban a hallgatók megismerkednek azzal a tudományos módszertani eszköztárral, amellyel fordításelemzések végezhetők. A fordításelemzésekben különböző kutatási kérdések állhatnak a középpontban, például a szépirodalmi fordítás kulturális transzfer volta; a nyelvi kreativitás fordíthatósága; a frazeologizmusok fordítási relevanciája; a nyelvi közvetítés fajtái és szerepei a németoktatásban stb.    


A német mint idegen/nemzetiségi nyelv elsajátítása és fejlesztése orientáció fókuszában az első (L2) és második idegen nyelv (L3), illetve a német mint nemzetiségi nyelv elsajátításának folyamatai állnak. A képzés célja, hogy a jelentkezők elmélyítsék tudásukat a német mint idegen/nemzetiségi nyelv tanításának koncepcióiról, megismerjék e tudományág speciális kutatási területeit, újabb paradigmáit, valamint az osztálytermi folyamatok elemzésének metodológiáját.



JELENLEGI OKTATÓINK ÉS TÉMAVEZETŐINK


Ágel Vilmos

Drahota-Szabó Erzsébet

Kappel Péter

Kertész András

Kispál Tamás

Modrián-Horváth Bernadett

Nolda, Andreas

Oppenrieder, Wilhelm

Rauzs Orsolya

Sántáné Túri Ágnes

Sárvári Tünde

Thurmair, Maria

Scheibl György

Vargáné Drewnowska Ewa

Zifonun, Gisela



A 2022. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYES KREDITES TANTERV



A Német Nyelvészet Doktori Program hallgatói a felvételi folyamat során a program által kínált orientációk közül kötelezően választanak egyet.

Az orientációk a következők:

•Német leíró nyelvészet

•Kontrasztív nyelvészet

•Fordítástudomány

•A német mint idegen/nemzetiségi nyelv elsajátítása és fejlesztése


8 félév - 240 kredit

1. Kötelező modul (200 kredit)

a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)

A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás:

- Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos, német nyelvű kutatási beszámolót kell készíteni.

- A 3-6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható (német és/vagy magyar nyelvű) tanulmány írását is magában foglalja.

- A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli, német nyelvű kutatási beszámolót kell tartani.


b) Kötelező és kötelezően választható elméleti kurzusok: 6 kurzus (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 30 kredit)

Kötelező a saját orientáció alapkurzusa. A saját orientáció többi kurzusai közül kettő kötelezően választható, valamint a másik orientációk alapkurzusai közül kötelezően választható három kurzus. Ez utóbbiakat előzetes egyeztetés alapján a Nyelvtudományi Doktori Iskola más programjainak kompatibilis kurzusaiból választva is lehet teljesíteni. A hat kurzus teljesítése az első két félévben ajánlott.



Német leíró nyelvészet orientáció (felelős: Scheibl György; az orientációs tárgyak oktatói: Drahota-Szabó Erzsébet, Kappel Péter, Modrián-Horváth Bernadett, Rauzs Orsolya, Sántáné Túri Ágnes, Scheibl György)

Kötelező alapkurzus (1. félév, 5 kredit):

•Német leíró nyelvészet

Kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (1. félév, 15 kredit):

•Kontrasztív nyelvészet

•Fordítástudomány

•(Idegen)nyelv-elsajátítás

Kötelezően választható tárgyak a saját orientációból (2. félév, 10 kredit):

•Morfológia

•Lexikológia/frazeológia

•Szintaxis

•Szövegnyelvészet

•Szinkrón/diakrón nyelvváltozatok



Kontrasztív nyelvészet orientáció (felelős: Drahota-Szabó Erzsébet; az orientációs tárgyak oktatói: Kappel Péter, Modrián-Horváth Bernadett, Rauzs Orsolya, Sántáné Túri Ágnes, Scheibl György)

Kötelező alapkurzus (1. félév, 5 kredit):

•Kontrasztív nyelvészet

Kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (1. félév, 15 kredit):

•Német leíró nyelvészet

•Fordítástudomány

•(Idegen)nyelv-elsajátítás

Kötelezően választható tárgyak a saját orientációból (2. félév, 10 kredit):

•Kontrasztív morfológia

•Kontrasztív lexikológia/frazeológia

•Kontrasztív szintaxis

•Kontrasztív szövegnyelvészet



Fordítástudomány orientáció (felelős: Drahota-Szabó Erzsébet; az orientációs tárgyak oktatói: Drahota-Szabó Erzsébet, Modrián-Horváth Bernadett, Rauzs Orsolya, Sárvári Tünde, Scheibl György)

Kötelező alapkurzus (1. félév, 5 kredit):

•Fordítástudomány

Kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (1. félév, 15 kredit):

•Német leíró nyelvészet

•Kontrasztív nyelvészet

•(Idegen)nyelv-elsajátítás

Kötelezően választható tárgyak a saját orientációból (2. félév, 10 kredit):

•Kultúratudományok

•Reáliák

•Szemantika/pragmatika

•Nyelvi közvetítés az idegennyelv-oktatásban



A német mint idegen/nemzetiségi nyelv elsajátítása és fejlesztése orientáció (felelős: Sárvári Tünde; az orientációs tárgyak oktatói: Drahota-Szabó Erzsébet, Kappel Péter, Modrián-Horváth Bernadett, Rauzs Orsolya, Sántáné Túri Ágnes, Sárvári Tünde, Scheibl György)

Kötelező alapkurzus (1. félév, 5 kredit):

•(Idegen)nyelv-elsajátítás

Kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (1. félév, 15 kredit):

•Német leíró nyelvészet

•Kontrasztív nyelvészet

•Fordítástudomány

Kötelezően választható tárgyak a saját orientációból (2. félév, 10 kredit):

•Az idegennyelv-tanítás mint új tudományág

•Újabb paradigmák a német mint idegen/nemzetiségi nyelv tanításában

•Osztálytermi folyamatok elemzése



2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)

a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)


b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)


c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív, a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)

anyanyelven készített poszter    1

második vagy idegen nyelven készített poszter    2

anyanyelven tartott előadás    4

második vagy idegen nyelven tartott előadás    5



d) Publikált/elfogadott tanulmány

anyanyelven írott tanulmány    4

második vagy idegen nyelven írott tanulmány    5


e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)


f) Szakmai lektorálás    1



A KOMPLEX VIZSGA TÁRGYAI/TÉMAKÖREI


Német leíró nyelvészet: morfológia

Német leíró nyelvészet: lexikológia

Német leíró nyelvészet: frazeológia

Német leíró nyelvészet: szintaxis

Német leíró nyelvészet: szövegnyelvészet

Szinkrón/diakrón nyelvváltozatok

Kontrasztív morfológia

Kontrasztív lexikológia

Kontrasztív frazeológia

Kontrasztív szintaxis

Kontrasztív szövegnyelvészet

Fordítástudomány

A német mint idegen/nemzetiségi nyelv elsajátítása és fejlesztése



A KOMPLEX VIZSGA ELMÉLETI RÉSZÉNEK VIZSGATÁRGYAI, TÉMAKÖREI ÉS SZAKIRODALMA - 2024

A komplex vizsga elméleti részének vizsgatárgyai, témakörei és szakirodalma


PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK

A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája a következő címen található:

http://nydi.szte.hu/Publikalasi_lehetosegek.html



KUTATÁSI TÉMÁK


Német leíró nyelvészet

altémák:

•Morfológia

•Lexikológia

•Frazeológia

•Szintaxis

•Szövegnyelvészet

•Szinkrón/diakrón nyelvváltozatok


Kontrasztív nyelvészet

altémák:

•Kontrasztív morfológia

•Kontrasztív lexikológia

•Kontrasztív frazeológia

•Kontrasztív szintaxis

•Kontrasztív szövegnyelvészet


Fordítástudomány

altémák:

•A reáliák fordítása

•A nyelvi kreativitás fordíthatósága

•A frazeologizmusok átültetése

•Nyelvi közvetítés az idegennyelv-oktatásban


A német mint idegen/nemzetiségi nyelv elsajátítása és fejlesztése

altémák:

•Korai idegennyelv-elsajátítás

•A német mint második idegen nyelv elsajátítása

•A német mint nemzetiségi nyelv elsajátítása

•(Nyelv)tanári kommunikáció



HALLGATÓI NÉVSOR


Képzésben részt vevő hallgatók:

Lantos Viktória (komplex vizsgát tett)

Nagy Gábor


Abszolutóriumot szerzett:

Rózsa Katinka



FELVÉTELI VIZSGA


- Alapfeltétel: egyetemi diploma és felsőfokú német nyelvtudás.

- A felvételi vizsga a jelentkező nyelvészeti érdeklődési körével összhangban lévő német nyelvű tematikus beszélgetés, amelyben a jelöltnek elsősorban a képességeit, nem pedig a tárgyi, lexikális tudását mérjük fel. A beszélgetés során a jelöltnek számot kell adnia kutatási terveiről, már meglévő nyelvészeti ismereteiről és német nyelvtudásáról.

- A pályázónak a felvételi beszélgetés előtt legalább két héttel be kell nyújtania egy német nyelvű nyelvészeti tanulmányát vagy 20 oldalnál nem hosszabb szakdolgozat-részletét.

- A jelentkezéshez mellékelni kell egy kutatási tervet magyar és német nyelven két-két oldal terjedelemben.

- Minden pályázó részére kötelező a következő listából egy nyelvtudományi bevezetés és egy grammatika ismerete.


Bevezetés a nyelvtudományba:

Drahota-Szabó, Erzsébet (2015): Einführung in die Sprachwissenschaft. Szeged: Grimm Kiadó.

Bergmann, Rolf/Pauly, Peter/Stricker, Stefanie (2010): Einführung in die deutsche Sprachwissenschaft. 5. Auflage. Heidelberg: Winter Verlag.

Ernst, Peter (2004): Germanistische Sprachwissenschaft. Wien: Facultas Verlags- und Buchhandels AG.

Kessel, Katja/Reimann, Sandra (2008): Basiswissen Deutsche Gegenwartssprache. Zweite, überarbeitete Auflage. Tübingen/Basel: A. Francke Verlag.

Linke, Angelika/Nussbaumer, Markus/Portmann, Paul R. (2004): Studienbuch Linguistik. 5. Auflage. Berlin/Boston: de Gruyter Verlag.

Meibauer, Jörg/Demske, Ulrike/Geilfuß-Wolfgang, Jochen/Pafel, Jürgen/Ramers, Karl Heinz (2015): Einführung in die germanistische Linguistik. 3., überarbeitete und aktualisierte Auflage. Stuttgart/Weimar: Metzler.

Pelz, Heidrun (2005): Linguistik. Eine Einführung. Hamburg: Hoffmann und Campe Verlag.

Vater, Heinz (2002): Einführung in die Sprachwissenschaft. 4. Auflage. München: Wilhelm Fink Verlag.


Grammatika:

DUDEN (2016): Die Grammatik. Unentbehrlich für richtiges Deutsch. (= Der Duden in zwölf Bänden. Das Standardwerk zur deutschen Sprache. Band 4.) Mannheim/Leipzig/Wien/Zürich: Dudenverlag.

Engel, Ulrich (2004): Deutsche Grammatik. Neubearbeitung. München: Iudicium Verlag.

Eisenberg, Peter (2013): Grundriss der deutschen Grammatik. Das Wort. 4. Auflage. Stuttgart/Weimar: Metzler Verlag.

Eisenberg, Peter Eisenberg (2013): Grundriss der deutschen Grammatik. Der Satz. 4. Auflage. Stuttgart/Weimar: Metzler Verlag.

Helbig, Gerhard/Buscha, Joachim (2001): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Berlin/München: Langenscheidt.

Hentschel, Elke/Weydt, Harald (2013): Handbuch der Deutschen Grammatik. 5., vollständig überarbeitete Auflage. Berlin/Boston: de Gruyter Verlag.

Hoffmann, Ludger (2016): Deutsche Grammatik. Grundlagen für Lehrerausbildung, Schule, Deutsch als Zweitsprache und Deutsch als Fremdsprache. 3., neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Berlin: Erich Schmidt Verlag



A Német Nyelvészeti Doktori Programban PhD fokozatot
szerzett volt hallgatóink


Scheibl György: Zwei Senatoren bestechen drei Vestalinnen. Die referentiell-strukturelle Ambiguität im Deutschen – témavezetője: Maleczki Márta; a fokozatszerzés éve: 2005


Németh János: Buchstabengebrauch in der Ödenburger Kanzleischriftlichkeit vom 16. bis zum 18. Jahrhundert (1510–1800) – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 2008


Németh Attila: Dialekt, Sprachmischung und Spracheinstellungen am Beispiel deutscher Dialekte in Ungarn – témavezetője: Földes Csaba; a fokozatszerzés éve: 2009


Kispál Tamás: Die metaphorische Konzeptualisierung des menschlichen Lebens in deutschen Idiomen – témavezetője: Kertész András; a fokozatszerzés éve: 2010


Hum Rozália: Untersuchung von reziproken Strukturen valenter Substantive in der deutschen Sprache – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 2010


Czicza Dániel: Das ‚es‘-Gesamtsystem in neuhochdeutschen Nähetexten – témavezetője: Ágel Vilmos; a fokozatszerzés éve: 2011


Gárgyán Gabriella: Der am-Progressiv im heutigen Deutsch. Neue Erkenntnisse mit besonderer Hinsicht auf die Sprachgeschichte, die Aspektualität und den kontrastiven Vergleich mit dem Ungarischen – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 2011


Rauzs Orsolya: Aggregative Negation im Neuhochdeutschen. Eine Korpusanalyse  – témavezetője: Ágel Vilmos; a fokozatszerzés éve: 2016


Kappel Péter: Integrationsgrad vorangestellter Adverbialsätze im Neuhochdeutschen (1650-2000) – témavezetője: Ágel Vilmos; a fokozatszerzés éve: 2017


Sántáné Túri Ágnes: Die Selbstständigkeit der Substantivvalenz – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 2021




A Német Nyelvészeti Doktori Programban  (nem szervezett képzésben) szerzett PhD fokozatot


Vargáné Drewnowska Ewa: Ein neues textlinguistisches Instrumentarium und seine Anwendung im Aufbau der Schreibkompetenz ungarischer Germanistikstudenten – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 1998


Gombocz Eszter: Zur kontrastiven Wortfamilienanalyse – Deutsch-Ungarisch. Theoretische Grundlegung und praktische Anwendung – témavezetője: Bassola Péter; a fokozatszerzés éve: 2001







NÉMET NYELVÉSZET

posztgraduális (PhD) program

PROGRAMVEZETŐ: Prof. Dr. Drahota-Szabó Erzsébet

programvezető-helyettes: Dr. Scheibl György

Germanisztikai Intézet

H-6722 Szeged, Egyetem u. 2.

Telefon: +36-62-544-249

E-mail: drahota-szabo.erzsebet@szte.hu