A PROGRAM CÉLJA


Az orosz nyelvészeti oktatási program fő feladatának a mai orosz nyelv struktúrájának és funkcionálásának vizsgálatát tekinti. Ennek eredményeiről számos publikációt közöltünk, számos konferencia-előadást tartottunk.


A ruszisták széles köre használja PETE ISTVÁN DSc nyug. egyetemi tanár orosz-magyar kontrasztív szemléletben íródott cikkeit, tankönyveit, amelyek a fonetikától a morfológián és a szintaxison keresztül a szemantikáig és a pragmatikáig átölelik az orosz nyelvre vonatkozó ismereteket.


Az igeaspektus jeles magyarországi kutatói közül – Pete István mellett – KRÉKITS JÓZSEF DSc nyug. főiskolai tanár 2015. május 13-án bekövetkezett haláláig oktatási programunk oktatója és témakiírója volt. Nemcsak az igeaspektus témakörén belüli monográfiák és tanulmányok kapcsolódnak a nevéhez, hanem az orosz, a szerb, és a magyar nyelv beszédaktusainak elemzésével is felhívta magára a kollégák figyelmét.


KUGLER KATALIN PhD nyug. egyetemi docens, az MTA Szótári Bizottságának tagja, az orosz stilisztika és szókincs elsőrangú kutatója, aki több orosz–magyar és magyar–orosz szótár elkészítésében működött közre –  legutóbb a Grimm Kiadó tanulószótárának egyik szerkesztőjeként, valamint a Tinta Könyvkiadó neologizmus-szótárának szerzőjeként.


ERDEI ILONA PhD egyetemi docens az alkalmazott nyelvészet, különösen a fordítástudomány terén rendelkezik több évtizedes oktatási és kutatási tapasztalattal.


TÓTH SZERGEJ PhD főiskolai tanár az alkalmazott nyelvészet és a szociolingvisztika kiemelkedő specialistája, aki az orosz nyelvhasználat totalitárius rendszerbeli működését, a nyelv és a hatalom kölcsönviszonyait, az orosz szleng, zsargon és tolvajnyelv jellemzőit vonja beható vizsgálat alá.


BIBOK KÁROLY CSc egyetemi docens – az elméleti nyelvészet és a ruszisztika kölcsönös összefüggéseit szem előtt tartva –, egyfelől, az orosz morfoszintaxis generatív megközelítésének elkötelezett hazai ismertetője és alkalmazója (l. az ún. odnosostavnye predlozhenija-ról szóló dolgozatait). Másfelől, a szójelentés vizsgálatában – mind a szemantikai, mind a pragmatikai tényezőkre tekintettel – a lexikai pragmatika irányvonalát követi. Ennek keretei között kutatja a szintaktikai alternációbeli konstrukcionális jelentés és a megnyilatkozásjelentés megkonstruálásának, valamint a grammatika és a pragmatika interakciójának módjait. Témavezetettjei, ill. társtémavezetettjei közül már ketten szerezték meg a PhD-fokozatot: Janurik Szabolcs (Az angol szókészleti elemek kölcsönzésének kérdései a mai orosz nyelvben, munkahelye: ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék) és Vincze Veronika (Semi-Compositional Noun + Verb Constructions: Theoretical Questions and Computational Linguistic Analyses, munkahelye: MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, Nyelvtechnológiai Csoport).



2016. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBE LÉPŐ KREDITES TANTERV


8 félév - 240 kredit

1. Kötelező modul (200 kredit)

a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)

A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás

Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos kutatási beszámolót kell készíteni

A 3–6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható tanulmány írását is magában foglalja

A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli kutatási beszámolót kell tartani.


b) Elméleti kurzusok: 6 (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 30 kredit)

1. félév:

1. Szintaxis (az elm. nyelv. programból)

2. Az orosz nyelv morfoszintaxisa (Bibok Károly)

3. Egy kurzus az alábbiakból:

Az orosz nyelv szociolingvisztikai kutatása (Tóth Szergej) vagy

Az igeaspektus a szláv nyelvekben (Erdei Ilon) vagy

Az orosz nyelv szókincsének változása (XX. sz. vége–XXI. sz. eleje) (Kugler Katalin)


2. félév:

4. Szemantika (az elm. nyelv. programból)

5. Lexikai szemantika és lexikai pragmatika (Bibok Károly)

6. Egy kurzus az alábbiakból:

Pragmatika (az elm. nyelv. programból) vagy

Számítógépes nyelvészet (az elm. nyelv. programból) vagy

Fordítástudomány (Erdei Ilona)


2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)

a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)

b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)

c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív poszterért vagy előadásért (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)

magyar nyelvű poszter1

idegen nyelvű poszter2

magyar nyelvű előadás4

idegen nyelvű előadás5


d) Publikált/elfogadott tanulmány

magyar nyelvű tanulmány4

idegen nyelvű tanulmány5


e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)



2016. SZEPTEMBER 1. ELŐTT KEZDŐDÖTT DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KREDITES TANTERV


A hat féléves képzés során összesen 180 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez. A második és a további félévekre csak az a hallgató iratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött. (SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata, 4. melléklet, 2. és 3. pont)


1. Kötelező modul:
a) Kutatómunka, amelybe az irodalmazás, a könyvtári, levéltári kutatás, cikkek feldolgozása is beletartozhat (félévenként rendre): 10, 10, 20, 20, 30, 30 kredit, összesen: 120 kredit
b) Kötelező elméleti kurzusok: 5 db heti 2 órás elméleti kurzus (kurzusonként 5-5 kredit, összesen: 25 kredit):
1. A szintaxis elmélete (az elméleti nyelvészeti oktatási programból),
2. Formális szemantika (az elméleti nyelvészeti oktatási programból);
3. Az orosz nyelv szintaxisa,
4. Lexikai szemantika,
5. Az orosz nyelv szociolingvisztikai kutatása.


2. Kötelezően választható kurzusok modulja:

a) A következő, heti 2 órás elméleti kurzusokból legalább 2-t kell választani (kurzusonként 5-5 kredit, összesen: 10 kredit):

1. Fonológia (az elméleti nyelvészeti oktatási programból)

2. Számítógépes nyelvészet (az elméleti nyelvészeti oktatási programból)

3. A nyelvtudomány története (a DI-ből)

b) A következő, heti 2 órás elméleti kurzusokból legalább 2-t kell választani (kurzusonként 5-5 kredit, összesen 10 kredit):

1. Kontrasztív nyelvészet tipológiai megközelítésben

2. Az orosz igeaspektus szemantikai és pragmatikai problémái

3. Az orosz irodalmi nyelv fejlődése és jelen állapota

4. A szövegelemzés nyelvészeti-stilisztikai és poétikai módszerei

  1. 5.Fordítástudomány

  2. 6.Aspektológia


3. Szabadon választható teljesítések modulja:

a) Szabadon választható kurzusok (3-3 kredit): A kurzus kredites jóváírásához a hallgatónak a programvezetővel és a témavezetőjével is előzetesen egyeztetnie kell.

b) Óratartás: heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartásáért (14 héten át) 1 kredit, félévenként max. 4 kredit (felsőoktatási intézményben szakmai óra – DIT)

c) Kutatási beszámolók (3-3 kredit)

d)Konferencia-előadások: első vagy második szerzős, aktív poszterért vagy előadásért, amely a konferencia kiadványában megjelenik, Szab., 4. melléklet, 10. pont (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatatott/megtartott poszter/előadás – DIT)

magyar nyelvű poszter    1

idegen nyelvű poszter      2

magyar nyelvű előadás    3

idegen nyelvű előadás     5



PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK

A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája itt megtekinthető.



KUTATÁSI TÉMÁK


Bibok Károly CSc, egy. docens

A szintaktikai alternációk

A (szó)jelentés szemantikai és pragmatikai nézőpontból

 

Erdei Ilona PhD, egy. docens

Az orosz igeaspektus szemantikai és pragmatikai problémái

A fordítástudomány elméleti kérdései, különös tekintettel az orosz-magyar nyelvpárra

 

Kugler Katalin nyug. egy. docens

Az orosz nyelv szókincsének változásai az utóbbi évtizedekben

 

Tóth Szergej PhD, főisk. tanár

A szovjet politikai nyelv pragmatikai és rituális elemei

Az orosz nyelv sajátosságai az 1917-1991 közötti időszakban


A rendelkezésre álló infrastruktúra:

A PhD-hallgatók az intézeti és egyetemi könyvtárat, illetve az oktatók magánkönyveit is használhatják, és rendelkezésükre áll egy számítógép (nyomtatóval és Internet-csatlakozással).



HALLGATÓI NÉVSOR


Abszolutórium:

Becseiné Ráti Zsuzsanna (szintaktikai frazémák)

Dőtsch Szilvia (nemakkuzatív és nemergatív igék)

Tarr Tünde Borbála (diskurzuspartikulák fogalmi és procedurális jelentése)


Doktori (PhD) fokozat:

Janurik Szabolcs, 2008, Az angol szókészleti elemek kölcsönzésének kérdései a mai orosz nyelvben

témavezetők: Dési Edit és Bibok Károly

jelenlegi munkahely: ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék


FELVÉTELI VIZSGA

Felvételi követelmények:

az orosz nyelv felsőfokú ismeretén kívül egy nyugati nyelv olvasás és értés szintű ismerete, a leendő kutatási területtel kapcsolatos elképzelések ismertetése, előre megadott szakirodalom-lista alapján feltett kérdések megválaszolása.


1. Általános művek (legalább 2 tétel ismerete szükséges)

Crystal, D., A nyelv enciklopédiája. Bp.: Osiris, 2003, jav. kiadás.

Kálmán László – Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba. Bp.: Tinta, 2007, 2., bőv. kiadás.

Kenesei István (szerk.), A nyelv és a nyelvek. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2004, 5., jav., bőv. kiadás.

Telegdi Zsigmond, Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp.: Tankönyvkiadó, 1977, 2. kiadás.


2. Orosz nyelvű és russzisztikai művek (legalább 5 tétel ismerete szükséges)

Алефиренко, Н.Ф., Современные проблемы науки о языке: Учебное пособие. M.: Флинта, 2005.

Апресян, Ю.Д., Избранные труды II: Интегральное описание языка и системная лексикография. М.: Школа „Языки русской культуры”, 1995.

Беликов, В.И. – Крысин, Л.П., Социолингвистика. М.: РГГУ, 2001.

Белошапкова, В.А. (ред.), Современный русский язык. М.: Азбуковник, 1997, 3-е изд., испр. и доп.

Герд, А.С. (отв. ред.), Прикладное языкознание: Учебник. СПб.: Изд-во С.-Петербург. ун-та, 1996.

Касаткин, Л.Л. (ред.), Русский язык: Учеб. для студ. М.: Академия, 2004, 2-е изд., испр. и доп. / 2005, 3-е изд., стер.

Кибрик, А.А. – Кобозева, И.М. – Секерина, И.А. (ред.), Фундаментальные направления современной американской лингвистики: Сборник обзоров. М.: Изд-во Московского университета, 1997.

Кобозева, И.М. Лингвистичекая семантика. М.: Эдиториал УРСС, 2000.

Кодзасов, С.В. – Кривнова, О.Ф., Общая фонетика. М.: РГГУ, 2001.

Кронгауз, М.А., Семантика. М.: РГГУ, 2001.

Крысин, Л.П. (отв. ред.), Современный русский язык: Активные процессы на рубеже XX–XXI веков. М.: ЯСК, 2008. Крысин, Л.П., Современный русский язык: Лекс. сем. Лексикол. Фраз. Лексикография. М.: Академия, 2007.

Мельчук, И.А., Русский язык в модели „Смысл–Текст”.М.–Вена: Школа „Языки русской культуры” – Венский славистический альманах, 1995.

Мусатов, В.Н., Русский язык: Фонетика, фонология, орфоэпия, графика, орфография. Учебное пособие. М.: Флинта–Наука, 2006. Новиков, Л.А. (общ. ред.), Современный русский язык: учебник. Фонетика. Лексикология. Словообразование. Морфология. Синтаксис. СПб.: Лань, 1999, 2-е изд., испр. и доп.

Падучева, Е.В., Динамические модели в семантике лексики. М.: ЯРК, 2004.

Перцов, Н.В., Инварианты в русском словоизменении. М.: ЯРК, 2001.

Плунгян, В.А., Общая морфология: введение в проблематику. М.: Эдиториал УРСС, 2000.

Тестелец, Я.Г., Введение в общий синтаксис. М.: РГГУ, 2001.

Шведова, Н.Ю. – Лопатин, В.В. (ред.), Краткая русская грамматика. М.: Русский язык, 1989.

Babby, L.H., The syntax of argument structure. Cambridge: CUP, 2009.

Franks, S., Parameters of Slavic Morphosyntax. Oxford: OUP, 1995.

Antonenko, A. – Baylin, J.F. – Bethin, C.Y. (eds.), Annual Workshop on Formal Approaches to Slavic Linguistics: The Stony Brook Meeting 2007. Ann Arbor: Michigan Slavic Publications, 2008.

Franks, S. – Andrews, E. – Feldstein, R. (eds.), Slavic linguistics 2000: The future of Slavic linguistics in America. = Glossos 8, Fall 2006.http://www.seelrc.org/glossos/issues/8/

Jachnow, H. (Hrsg.), Handbuch der sprachwissenschaftlichen Russistik. Wiesbaden: Harrasowitz, 1999. Kosta, P. – Schürks, L. (eds.), Linguistic investigations into formal description of Slavic languages.Frankfurt/M.: Lang, 2007.

Wingender, M. (Hg.), Linguistische Beiträge zur Slavistik: XII. JungslavistInnen-Treffen in Gießen 26. und 27. September 2003. München: Otto Sagner, 2005.

OROSZ NYELVÉSZET

posztgraduális (PhD) program

PROGRAMVEZETŐ: Dr. Bibok Károly CSc