A PROGRAM CÉLJA


Az elméleti nyelvészeti doktori program célja olyan szakemberek képzése, akik alapos és korszerű elméleti és interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek a szintaxis, a formális szemantika, a fonológia, a pragmatika, a számítógépes nyelvészet és a neurolingvisztika területén, amelyek alkalmazására a gyakorlatban is képesek. A program által kiképzett szakemberektől elvárható, hogy megfelelő kutatási képességekkel rendelkezzenek és jó kritikai érzékkel és tudományos kreativitással képesek legyenek

1) nyelvészeti problémákat felismerni és megfogalmazni,

2) az általuk választott szakterületen önálló és a nemzetközi tudományos követelményeknek megfelelő szintű kutatómunkát végezni,

3) eredményeiket nemzetközileg elfogadott színvonalon és formában idegen nyelven is publikálni.


 

Az elméleti nyelvészeti képzés helye és jelentősége

A fenti céllal és az alábbi tematikával készült elméleti nyelvészeti programnak fontos szerepe lehet abban, hogy az említett nyelvészeti területeken nemzetközileg is versenyképes tudású szakembereket képezzünk és lehetőséget nyújtsunk nemzetközileg is konvertálható diplomák megszerzésére.


A programunk szerint kiképzett szakember tudását a kifejezetten elméleti nyelvészeti szakterületeken kívül számos más területen is kamatoztathatja: bármely nyelv kutatásában, ill. oktatásában, nyelvi [traumás] zavarok vizsgálatában és terápiájában, a kognitív tudomány és a mesterséges intelligencia területeinek tanulmányozásában, a számítógépes nyelvészet applikációiban, a nyelvhasználattal folyó befolyásolás vizsgálatában, a kultúraközi kommunikáció elemzésében stb.


JELENLEGI OKTATÓINK ÉS TÉMAVEZETŐINK


Bartos Huba

Benedek György

Berta Tibor

Gervain Judit

Ivaskó Lívia

Kenesei István

Maleczki Márta

Németh T. Enikő

Polgárdi Krisztina

Schirm Anita

Szécsényi Krisztina

Szécsényi Tibor

Vincze Veronika



2016. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBE LÉPŐ KREDITES TANTERV


8 félév - 240 kredit

Az Elméleti Nyelvészet Doktori Program hallgatói a felvételi folyamat során a program által kínált hat orientáció közül kötelezően választanak egyet.

Az orientációk a következők:

•Fonológia

•Szintaxis

•Szemantika

•Pragmatika

•Neurolingvisztika

•Számítógépes nyelvészet


1. Kötelező modul (200 kredit)

a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)

A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás

Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos kutatási beszámolót kell készíteni

A 3–6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható tanulmány írását is magában foglalja

A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli kutatási beszámolót kell tartani.


b) Kötelező és kötelezően választható elméleti kurzusok: 6 kurzus, (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 30 kredit).

A kötelező és kötelezően választható elméleti kurzusok orientációnként meghatározottak. Az orientációban felkínált kurzusok közül egy kötelező (alapkurzus), a többi orientációs kurzus közül kettő kötelezően választható, valamint a többi orientáció kötelező alapkurzusai közül kötelezően választható három kurzus. A hat kurzus teljesítése az első két félévben ajánlott.


Fonológia orientáció (felelős: Polgárdi Krisztina; az orientációs tárgyak oktatói: Polgárdi Krisztina, Zsigri Gyula)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Fonológia (1 félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•Fonológiaelméletek

•A fonológia kurrens kérdései

•Alapvető olvasmányok: fonológiai olvasószeminárium

•Magyar fonológia

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Szintaxis (1 félév)

•Szemantika (2. félév)

•Pragmatika (2. félév)

•Neurolingvisztika (1. félév)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)


Szintaxis orientáció (felelős: Kenesei István; az orientációs tárgyak oktatói: Kenesei István, Berta Tibor, Szécsényi Krisztina, Szécsényi Tibor)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Szintaxis (1 félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•Haladó szintaxis

•A magyar nyelv generatív szintaxisa

•Nem transzformációs szintaxis

•Egyes nyelvek szintaxisa

•Történeti szintaxis

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Fonológia (1 félév)

•Szemantika (2. félév)

•Pragmatika (2. félév)

•Neurolingvisztika (1. félév)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)


Szemantika orientáció (felelős: Maleczki Márta)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Szemantika (2. félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•Haladó szemantika

•Szemantikaelméleti kérdések

•Szemantikai problémák a nyelvi adatok fényében

•Szemantikai olvasószeminárium

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Fonológia (1 félév)

•Szintaxis (1 félév)

•Pragmatika (2. félév)

•Neurolingvisztika (1. félév)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)


Pragmatika orientáció (felelős: Németh T. Enikő; az orientációs tárgyak oktatói: Németh T. Enikő, Ivaskó Lívia, Kádár Zoltán)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Pragmatika (2. félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•Haladó pragmatika

•Pragmatikaelméletek

•Diskurzuselemzés

•Pragmatika olvasószeminárium

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Fonológia (1 félév)

•Szintaxis (1 félév)

•Szemantika (2. félév)

•Neurolingvisztika (1. félév)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)


Neurolingvisztika orientáció (felelős: Ivaskó Lívia; az orientációs tárgyak oktatói: Ivaskó Lívia, Benedek György, Gervain Judit, Hoffmann Ildikó)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Neurolingvisztika (1. félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•A kognitív neurofiziológia alapjai (Benedek György)

•Kísérleti módszerek a pszicholingvisztikában (Gervain Judit)

•A klinikai nyelvészet elmélete és gyakorlata (neurolingvisztika) (Ivaskó Lívia és Hoffmann Ildikó)

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Fonológia (1 félév)

•Szintaxis (1 félév)

•Szemantika (2. félév)

•Pragmatika (2. félév)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)


Számítógépes nyelvészet orientáció (felelős: Szécsényi Tibor; az orientációs tárgyak oktatói: Szécsényi Tibor, Vincze Veronika)

Kötelező alapkurzus (5 kredit)

•Számítógépes nyelvészet (2. félév)

Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)

•A nyelvi szintek számítógépes leírása

•A számítógépes nyelvészet elmélete

•A számítógépes nyelvészet alkalmazásai

További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)

•Fonológia (1 félév)

•Szintaxis (1 félév)

•Szemantika (2. félév)

•Pragmatika (2. félév)

•Neurolingvisztika (1. félév)


2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)

a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)

b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)

c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív poszterért vagy előadásért (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)

magyar nyelvű poszter1

idegen nyelvű poszter2

magyar nyelvű előadás4

idegen nyelvű előadás5


d) Publikált/elfogadott tanulmány

magyar nyelvű tanulmány4

idegen nyelvű tanulmány5


e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)



2016. SZEPTEMBER 1. ELŐTT KEZDŐDÖTT DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KREDITES TANTERV


A FŐBB KURZUSOK RÖVID LEÍRÁSA

I. félév:

Szintaxis (Kenesei István)

Fonológia (Polgárdi Krisztina)

Pszicholingvisztika (Ivaskó Lívia)

II. félév:

Szemantika (Maleczki Márta)

Pragmatika (Németh T. Enikő)

Számítógépes nyelvészet (Szécsényi Tibor)

III. félév:

Kognitív nyelvészet (Ivaskó Lívia)

Kötelezően választható orientációk a III. félévtől kezdődően:

Szintaxis orientáció, felelős: Kenesei István

Fonológia orientáció, felelős: Polgárdi Krisztina

Szemantika orientáció, felelős: Maleczki Márta

Pragmatika orientáció, felelős: Németh T. Enikő


A hat féléves képzés során összesen 180 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez. A második és a további félévekre csak az a hallgató iratkozhat be, aki a megelőző félévekben összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött. (SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata, 4. melléklet, 2. és 3. pont)


1. Kötelező modul:
a)Kutatómunka, amelybe az irodalmazás, a könyvtári, levéltári kutatás, korpuszgyűjtés, cikkek feldolgozása is beletartozhat (félévenként rendre): 10, 10, 20, 20, 30, 30 kredit (összesen: 120 kredit).
b)Kötelező elméleti kurzusok (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 35 kredit)

I. félévben ajánlott felvenni:
Szintaxis
Fonológia
Pszicholingvisztika


II. félévben ajánlott felvenni:
Szemantika
Pragmatika
Számítógépes nyelvészet


III. félévben ajánlott felvenni:
Kognitív nyelvészet


2. Kötelezően választható kurzusok modulja:
A hallgató kötelezően választhat az alábbi négy orientáció közül: szintaxis, fonológia, szemantika, pragmatika. Bármelyik orientáción belül legalább két kétórás kurzust (5-5 kredit) kell teljesíteni, ajánlottan a III., illetve a IV. félévben (összesen legalább 10 kredit).
Szintaxis orientáció: Haladó szintaxis, A magyar nyelv generatív szintaxisa, Nem transzformációs szintaxisok, Egyes nyelvek szintaxisa, Történeti szintaxis.
Fonológia orientáció: Haladó fonológia, Magyar fonológia, Alapvető olvasmányok: fonológiai olvasószeminárium, Optimalitáselmélet.
Szemantika orientáció: Haladó szemantika, Szemantikaelméleti kérdések, Szemantikai problémák a nyelvi adatok fényében.
Pragmatika orientáció: Haladó pragmatika, Pragmatikaelméletek, Diskurzuselemzés.


3. Szabadon választható teljesítések modulja:
a) Szabadon választható kurzusok (3-3 kredit)
Szabadon választható kurzusok a Nyelvtudományi Doktori Iskola más programjainak, illetve a másik három orientációnak a kínálatából. A kurzus kredites jóváírásához a hallgatónak a programvezetővel és a témavezetőjével is előzetesen egyeztetnie kell.


b) Óratartás: heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartásáért (14 héten át) 1 kredit, félévenként max. 4 kredit (felsőoktatási intézményben szakmai óra – DIT)


c) Kutatási beszámolók (3-3 kredit)


d) Konferencia-előadások: egy- vagy többszerzős aktív poszterért vagy előadásért, amely a konferencia kiadványában megjelenik (SZTE Doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályzata, 4. melléklet, 10. pont) vagy a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatatott/megtartott poszter/előadás – DIT)
magyar nyelvű poszter    1
idegen nyelvű poszter     2
magyar nyelvű előadás    3
idegen nyelvű előadás     5



PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK

A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája itt megtekinthető.



KUTATÁSI TÉMÁK

1. téma: Fonológia
1.a. altéma: Optimalitás-elmélet
1.b. altéma: Kormányzáselmélet


2. téma: Szintaxis
2. a. altéma: A természetes nyelvek mondattani problémái az „elvek és paraméterek” elméletének keretében
2. b. altéma: Hatóköri viszonyok vizsgálata jegystruktúrás modellben


3. téma: Szemantika
3. a. altéma: Algebrai szemantika: A többes számú főnévi kifejezésekkel kapcsolatos többértelműségek
3. b. altéma: Generikus állítások
3. c. altéma: Negatív polaritású kifejezések a magyarban


4. téma: Pragmatika
4.a. A nyelvhasználat elvei
4.b. Implicit információ a megnyilatkozás jelentésében
4.c. Pragmatikai kompetencia működése ép és sérült nyelvhasználat esetén
4.d. Pragmatika és grammatika viszonya

4.e. Történeti pragmatika


  1. 5.téma: Számítógépes nyelvészet

5.a. Számítógépes morfológia

5.b. Számítógépes szintexis

5.c. Számítógépes szemantika

5.d. Az elméleti nyelvészet és a számítógépes nyelvészet kapcsolata


  1. 6.téma: Diskurzuselemzés, szövegtan

6.a. Diskurzusjelölők

6.b. Jogi diskurzuselemzés


  1. 7.téma: Neurolingvisztika

7.a. Az emberi nyelvhasználat szempontjából releváns képességek viszonya a nyelvhasználathoz

7.b. Nyelvelsajátítás egészséges és patológiás előfordulás esetén

7.c. Az emberi nyelv sajátosságai a nyelvi fejlődés kontextusában

7.d. Szerzett deficitek mint a humán nyelvhasználat zavarai


HALLGATÓI NÉVSOR

I. év:

Szabó Éva


II. év:

Kovács Viktória

Lantay Gyula


III. év:

Kondacs Flóra

Simkó Katalin

Varga Marianna



FELVÉTELI VIZSGA

Programunk elvben nyitott bármilyen egyetemi diplomával és az angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvek valamelyikéből legalább középfokú állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű vizsgával) rendelkező személy számára; a szakirodalom olvasására alkalmas mértékű angol nyelvtudás mindenképpen szükséges. A jelentkezőknek elsősorban a képességeit, nem pedig a tárgyi tudását mérjük fel a felvételi elbeszélgetésen. Tárgyi tudásának esetleges hiányosságait a hallgató pl. az SZTE BA magyar szak nyelvtechnológia szakiránya, illetve az elméleti nyelvészet MA szak kurzusainak látogatásával is pótolhatja a képzés során. Ezt esetenként kötelezően előírhatjuk számára (pl. egy matematikusnak, aki sohasem tanult fonológiát, kötelezővé tehetjük alapozó fonetikai/fonológiai kurzusok látogatását).

Ugyanakkor semmilyen előképzettség önmagában nem jogosítja fel a hallgatót a felvételre; a felvételi (képességfelmérő) elbeszélgetés vagy vizsga minden jelentkező számára kötelező (noha - az előképzettségtől függően - nem feltétlenül egyforma tartalommal).


Irodalomjegyzék az Elméleti nyelvészet doktori program felvételi vizsgájához

Az általános művek közül legalább két, a szakkönyvfejezetek, cikkek közül legalább négy tétel ismerete szükséges. A jelentkezőtől kérjük, hogy anyagához csatoljon egy 20 nyomtatott lapnál nem hosszabb szakcikket, tanulmányt (vagy szakdolgozat-fejezetet), továbbá egy maximum két lapnyi terjedelmű kutatási tématervet. A szóbeli vizsga a jelentkező érdeklődési körének megfelelő tematikus beszélgetésből áll.


I. Általános művek

1. Akmajian, A., R. A. Demers, A. K. Farmer, R. M. Harnish, Lingistics: An introduction to language and communication. MIT Press, Cambridge, 1990: pp. 301-466 (Part Two)
2. Fromkin, V. A. (ed.), Linguistics: An Introduction to Linguistic Theory. Blackwell, Oxford, 2000.
3. Fromkin, V. R., Rodman, An introduction to language. Holt, rinehart and Winston, New York, 1988: pp. 163-321.
4. Lyons, John, Introduction to theoretical linguistics. Cambridge University Press, Cambridge, 1968: pp. 209-399 (Chpts. 6-8.)
5. Robins, R. H., General linguistics: an introductory survey, Longman, London, 1980: pp. 35-219. (Chpts. 2-6.)
6. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: Első rész: 15-261.


II. Szakkönyvek, cikkek

Általános Nyelvészeti Tanulmányok X (1974): legalább egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVI. (1985): Bánréti, Kiefer, É. Kiss, Molnár vagy Szabolcsi írásai közül egy

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVII (1989): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIX (1998): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX (2003): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI (2005): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. (2008): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. (2011): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. (2012): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV. (2013): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk

Kálmán László (szerk.): Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta, 2001.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai, Bp. 1992: pp. 21-77. (Grammatikaelméleti bevezető)

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai, Bp. 1994.: pp. 25-94., 183-270.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai, Bp. 2000. pp. 23-164.

Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete., Bp. 2008. egy tetszőlegesen kiválasztott fejezet.

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, 2000. pp. 13-64, + 2 tetszőlegesen választott fejezet

Kiefer Ferenc- É Kiss Katalin - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan, Osiris, Bp. 1998: egy tetszőlegesen kiválasztott fejezet

Siptár Péter (szerk.): Szabálytalan fonológia, Tinta Könyvkiadó, 2001.



DOKTORI FOKOZATOT SZERZETT HALLGATÓINK ról az alábbi letölthető pdf fájlban találhat információt:

Doktoraink.pdf



ELMÉLETI NYELVÉSZET

posztgraduális (PhD) program

PROGRAMVEZETŐ: Dr. habil Németh T. Enikő DSc