SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A PROGRAM CÉLJA
Az elméleti nyelvészeti doktori program célja olyan szakemberek képzése, akik alapos és korszerű elméleti és interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek a szintaxis, a formális szemantika, a fonológia, a pragmatika, a számítógépes nyelvészet és a neurolingvisztika területén, amelyek alkalmazására a gyakorlatban is képesek. A program által kiképzett szakemberektől elvárható, hogy megfelelő kutatási képességekkel rendelkezzenek és jó kritikai érzékkel és tudományos kreativitással képesek legyenek
1) nyelvészeti problémákat felismerni és megfogalmazni,
2) az általuk választott szakterületen önálló és a nemzetközi tudományos követelményeknek megfelelő szintű kutatómunkát végezni,
3) eredményeiket nemzetközileg elfogadott színvonalon és formában idegen nyelven is publikálni.
Az elméleti nyelvészeti képzés helye és jelentősége
A fenti céllal és az alábbi tematikával készült elméleti nyelvészeti programnak fontos szerepe lehet abban, hogy az említett nyelvészeti területeken nemzetközileg is versenyképes tudású szakembereket képezzünk és lehetőséget nyújtsunk nemzetközileg is konvertálható diplomák megszerzésére.
A programunk szerint kiképzett szakember tudását a kifejezetten elméleti nyelvészeti szakterületeken kívül számos más területen is kamatoztathatja: bármely nyelv kutatásában, ill. oktatásában, nyelvi [traumás] zavarok vizsgálatában és terápiájában, a kognitív tudomány és a mesterséges intelligencia területeinek tanulmányozásában, a számítógépes nyelvészet applikációiban, a nyelvhasználattal folyó befolyásolás vizsgálatában, a kultúraközi kommunikáció elemzésében stb.
JELENLEGI OKTATÓINK ÉS TÉMAVEZETŐINK
2016. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBE LÉPŐ KREDITES TANTERV
8 félév - 240 kredit
Az Elméleti Nyelvészet Doktori Program hallgatói a felvételi folyamat során a program által kínált hat orientáció közül kötelezően választanak egyet.
Az orientációk a következők:
•Fonológia
•Szintaxis
•Szemantika
•Pragmatika
•Neurolingvisztika
•Számítógépes nyelvészet
1. Kötelező modul (200 kredit)
a) Kutatómunka (170 kredit, félévenként rendre: 10, 10, 25, 25, 25, 25, 25, 25)
A témavezető által meghatározott tartalmú, a disszertációhoz szükséges kutatás
Az 1. és 2. félévben a 10-10 kredit megszerzéséhez írásos kutatási beszámolót kell készíteni
A 3–6. félévben a kutatómunka 1-1 szakmai lektorálásra kiadható tanulmány írását is magában foglalja
A 7. és 8. félévben a kutatómunka teljesítéséhez a disszertáció előrehaladását kell elkészült fejezetekkel igazolni, valamint ezek alapján 1-1 nyilvános szóbeli kutatási beszámolót kell tartani.
b) Kötelező és kötelezően választható elméleti kurzusok: 6 kurzus, (heti 2-2 óra, 5-5 kredit, összesen 30 kredit).
A kötelező és kötelezően választható elméleti kurzusok orientációnként meghatározottak. Az orientációban felkínált kurzusok közül egy kötelező (alapkurzus), a többi orientációs kurzus közül kettő kötelezően választható, valamint a többi orientáció kötelező alapkurzusai közül kötelezően választható három kurzus. A hat kurzus teljesítése az első két félévben ajánlott.
Fonológia orientáció (felelős: Polgárdi Krisztina; az orientációs tárgyak oktatói: Polgárdi Krisztina, Zsigri Gyula)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Fonológia (1 félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•Fonológiaelméletek
•A fonológia kurrens kérdései
•Alapvető olvasmányok: fonológiai olvasószeminárium
•Magyar fonológia
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Szintaxis (1 félév)
•Szemantika (2. félév)
•Pragmatika (2. félév)
•Neurolingvisztika (1. félév)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Szintaxis orientáció (felelős: Kenesei István; az orientációs tárgyak oktatói: Kenesei István, Berta Tibor, Szécsényi Krisztina, Szécsényi Tibor)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Szintaxis (1 félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•Haladó szintaxis
•A magyar nyelv generatív szintaxisa
•Nem transzformációs szintaxis
•Egyes nyelvek szintaxisa
•Történeti szintaxis
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Fonológia (1 félév)
•Szemantika (2. félév)
•Pragmatika (2. félév)
•Neurolingvisztika (1. félév)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Szemantika orientáció (felelős: Maleczki Márta)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Szemantika (2. félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•Haladó szemantika
•Szemantikaelméleti kérdések
•Szemantikai problémák a nyelvi adatok fényében
•Szemantikai olvasószeminárium
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Fonológia (1 félév)
•Szintaxis (1 félév)
•Pragmatika (2. félév)
•Neurolingvisztika (1. félév)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Pragmatika orientáció (felelős: Németh T. Enikő; az orientációs tárgyak oktatói: Németh T. Enikő, Ivaskó Lívia, Kádár Zoltán)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Pragmatika (2. félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•Haladó pragmatika
•Pragmatikaelméletek
•Diskurzuselemzés
•Pragmatika olvasószeminárium
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Fonológia (1 félév)
•Szintaxis (1 félév)
•Szemantika (2. félév)
•Neurolingvisztika (1. félév)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Neurolingvisztika orientáció (felelős: Ivaskó Lívia; az orientációs tárgyak oktatói: Ivaskó Lívia, Benedek György, Gervain Judit, Hoffmann Ildikó)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Neurolingvisztika (1. félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•A kognitív neurofiziológia alapjai (Benedek György)
•Kísérleti módszerek a pszicholingvisztikában (Gervain Judit)
•A klinikai nyelvészet elmélete és gyakorlata (neurolingvisztika) (Ivaskó Lívia és Hoffmann Ildikó)
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Fonológia (1 félév)
•Szintaxis (1 félév)
•Szemantika (2. félév)
•Pragmatika (2. félév)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Számítógépes nyelvészet orientáció (felelős: Szécsényi Tibor; az orientációs tárgyak oktatói: Szécsényi Tibor, Vincze Veronika)
Kötelező alapkurzus (5 kredit)
•Számítógépes nyelvészet (2. félév)
Orientációs kötelezően választható tárgyak (min. 10 kredit)
•A nyelvi szintek számítógépes leírása
•A számítógépes nyelvészet elmélete
•A számítógépes nyelvészet alkalmazásai
További kötelezően választható alapkurzusok a többi orientációból (min. 15 kredit)
•Fonológia (1 félév)
•Szintaxis (1 félév)
•Szemantika (2. félév)
•Pragmatika (2. félév)
•Neurolingvisztika (1. félév)
2. Szabadon választható teljesítések modulja (40 kredit, szakaszonként 20-20)
a) Szabadon választható kurzusok (a Nyelvtudományi Doktori Iskola bármely programjából): 4-4 kredit (félévenként max. 1, a programvezető és a disszertáció témavezetőjének jóváhagyásával)
b) Kutatói szeminárium (a disszertációvezetővel) (félévenként: 4 kredit)
c) Konferencia-előadás (első vagy második szerzős aktív poszterért vagy előadásért (a konferencia programfüzetében szereplő és bemutatott/megtartott poszter/előadás)
anyanyelven készített poszter 1
második vagy idegen nyelven készített poszter 2
anyanyelven tartott előadás 4
második vagy idegen nyelven tartott előadás 5
d) Publikált/elfogadott tanulmány
anyanyelven írott tanulmány 4
második vagy idegen nyelven írott tanulmány 5
e) Óratartás (heti 1 óra gyakorlat, szeminárium tartása 14 héten át: 2 kredit, SZTE Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzata, 4. melléklet: egy félévben legfeljebb: 8 kredit, össz. legfeljebb: 48 kredit)
f) Szakmai lektorálás 1
2016. SZEPTEMBER 1. ELŐTT KEZDŐDÖTT DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KREDITES TANTERV
letölthető innen:
elmeleti_nyelveszet_2016_elotti_kepzes_kredites_tanterv.pdf
A KOMPLEX VIZSGA TÁRGYAI/TÉMAKÖREI
Fonológia
Szintaxis
Szemantika
Pragmatika
Neurolingvisztika
Számítógépes nyelvészet
Korpusznyelvészet
Nyelvtechnológia
Pszicholingvisztika
Kognitív nyelvészet
Szövegtan és diskurzuselemzés
Kontrasztív nyelvészet és fordítástudomány
Morfológia
A KOMPLEX VIZSGA OLVASMÁNYLISTÁI 2023
Korpusznyelvészet és mondattan
A KOMPLEX VIZSGA OLVASMÁNYLISTÁJA 2022
A KOMPLEX VIZSGA OLVASMÁNYLISTÁI 2021
PUBLIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEK
A nyelvészeti doktori iskolák által összeállított publikálási lehetőségként ajánlott folyóiratok listája itt megtekinthető.
KUTATÁSI TÉMÁK
1. téma: Fonológia
1.a. altéma: Optimalitás-elmélet
1.b. altéma: Kormányzáselmélet
2. téma: Szintaxis
2. a. altéma: A természetes nyelvek mondattani problémái az „elvek és paraméterek” elméletének keretében
2. b. altéma: Hatóköri viszonyok vizsgálata jegystruktúrás modellben
3. téma: Szemantika
3. a. altéma: Algebrai szemantika: A többes számú főnévi kifejezésekkel kapcsolatos többértelműségek
3. b. altéma: Generikus állítások
3. c. altéma: Negatív polaritású kifejezések a magyarban
4. téma: Pragmatika
4.a. A nyelvhasználat elvei
4.b. Implicit információ a megnyilatkozás jelentésében
4.c. Pragmatikai kompetencia működése ép és sérült nyelvhasználat esetén
4.d. Pragmatika és grammatika viszonya
4.e. Történeti pragmatika
5.téma: Számítógépes nyelvészet
5.a. Számítógépes morfológia
5.b. Számítógépes szintexis
5.c. Számítógépes szemantika
5.d. Az elméleti nyelvészet és a számítógépes nyelvészet kapcsolata
6.téma: Diskurzuselemzés, szövegtan
6.a. Diskurzusjelölők
6.b. Jogi diskurzuselemzés
7.téma: Neurolingvisztika
7.a. Az emberi nyelvhasználat szempontjából releváns képességek viszonya a nyelvhasználathoz
7.b. Nyelvelsajátítás egészséges és patológiás előfordulás esetén
7.c. Az emberi nyelv sajátosságai a nyelvi fejlődés kontextusában
7.d. Szerzett deficitek mint a humán nyelvhasználat zavarai
JELENLEGI HALLGATÓINK (2024/25. tanév)
I.évfolyam:
-
II. évfolyam:
Dam Bernadett
Tar Cintia
Virág Nándor
III. évfolyan:
Gárdián Nikolett
Guba Csenge
Lawrence Sandow
IV. évfolyam:
Ibrahim Eshlash Odeh Almomany
Danang Satria
Perényi-Csáthi Éva
ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓINK
Bozsik Tamara (2024)
Hegedűs Gabriella (2024)
Xu Yingjie (2024)
Libo Fan (2023)
Denis Shuvalov Yurievich (2023)
Mezőlaki Regina Anna (2023)
Gyulai Lívia (2023)
Ahmad Hamad Yousef Khatatneh (2022)
FOKOZATOT SZERZETT HALLGATÓINK
Péter Ildikó (2024. november 26.)
a dolgozat címe: La lectura hermenéutica del carácter hipotético del futuro de subjuntivo desde una perspectiva variacionista
témavezető: Dr. Berta Tibor
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12320
Üveges István (2024. június 7.)
a dolgozat címe: Közérthetőség és automatizáció - kísérletek a jog, természetesnyelv-feldolgozás és informatika határán
témavezető: dr. Vincze Veronika
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12071
Marcsenkoné Kondacs Flóra (2024. február 21.)
a dolgozat címe: A hát, az izé és az ugye diskurzusjelölők jelentéseinek ábrázolása a kibővített Natural Semantic Metalanguage modellben.
témavezető: dr. Schirm Anita
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11838/
Lantay Gyula (2023. június 19.)
a dolgozat címe: Az elidegenítő hatás megjelenése a toldalékolásban magyar anyanyelvű nyelvhasználók körében. Az általános birtoklásjelölő morféma és a tárgyrag viselkedése idegen eredetű tövekhez történő kapcsolásakor.
témavezető: dr. Zsigri Gyula
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11557/
Szabó Éva (2023. május 19.)
a dolgozat címe: A nyelvi benyomáskeltés empirikus vizsgálati lehetőségei: Pragmatikai megközelítés.
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11643/
Haddad Sami Abdel-Karim Abdullah (2023. március 17.)
a dolgozat címe:The speech act of offer in Jordanian arabic: a socio-pragmatic analysis.
témavezető: Dringóné dr. Árvay Anett Zsófia
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11525/
Udvardi Anna (2023. február 14.)
a dolgozat címe: Is that an answer to the question? Analyzing the opening turns of physiotherapist-patient interactions.
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11493/
Adha Ahmad (2023. május 23.)
a dolgozat címe: A Cross-Cultural Investigation of the Conception of Lie.
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11640/
Kovács Viktória (2022. február 1.)
a dolgozat címe: Névmási anaforafeloldási kísérletek a magyar nyelvben.
témavezető: dr. Szécsényi Tibor
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10950/
Németh Zsuzsanna (2016. március 9.)
a dolgozat címe: Four repair operations in Hungarian conversations in the light of cross-linguistic examinations
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2856/
Komlósi Boglárka (2015. május 14.)
a dolgozat címe: Az ironikus hozzáállás: A verbális irónia szociokognitív modellje pragmatikai perspektívávól
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2594/
Nagy C. Katalin (2013. november 21.)
a dolgozat címe: A katalán “anar + főnévi igenév” szerkezet grammatikalizációs jelentésváltozásának kezdeti szakaszáról történeti pragmatikai megközelítésben
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1953/
Nádasdi Péter (2013. október 31.)
a dolgozat címe: A prenominális finit vonatkozó szerkezetek vizsgálata a magyarban
témavezető: Prof. dr. Kenesei István
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1925/
Ittzés Nóra (2011. december 15.)
a dolgozat címe: A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban
témavezető: Prof. dr. Kenesei István
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1087/
Suszczynska Malgorzata (2010. október 21.)
Remedial Work in Hungarian - A Case Study
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/827/
Mitring Éva (2006. június 8.)
a dolgozat címe: A hiperkorrekció létrejöttében szerepet játszó nyelvitényezők kvantitatív vizsgálata (bV) és (bVn) változók, valamint a (-t végű igék kijelentő módja) és a (-t végű igék felszólító/kötőmódja) változó
témavezető: Kontra Miklós
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/285/
Ivaskó Lívia (2005. november 7.)
a dolgozat címe: A pragmatika szerepe a sikertelen diskurzusban
témavezető: Prof. dr. Németh T. Enikő
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/291/
Szentgyörgyi Szilárd (2000)
a dolgozat címe: Lowering: the Interaction of Phonology and Morphology in Hungarian
témavezető: Catherine O. Ringen
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/810/
FELVÉTELI VIZSGA
Programunk elvben nyitott bármilyen egyetemi diplomával és az angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvek valamelyikéből legalább középfokú állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű vizsgával) rendelkező személy számára; a szakirodalom olvasására alkalmas mértékű angol nyelvtudás mindenképpen szükséges. A jelentkezőknek elsősorban a képességeit, nem pedig a tárgyi tudását mérjük fel a felvételi elbeszélgetésen. Tárgyi tudásának esetleges hiányosságait a hallgató pl. az SZTE BA magyar szak nyelvtechnológia szakiránya, illetve az elméleti nyelvészet MA szak kurzusainak látogatásával is pótolhatja a képzés során. Ezt esetenként kötelezően előírhatjuk számára (pl. egy matematikusnak, aki sohasem tanult fonológiát, kötelezővé tehetjük alapozó fonetikai/fonológiai kurzusok látogatását).
Ugyanakkor semmilyen előképzettség önmagában nem jogosítja fel a hallgatót a felvételre; a felvételi (képességfelmérő) elbeszélgetés vagy vizsga minden jelentkező számára kötelező (noha - az előképzettségtől függően - nem feltétlenül egyforma tartalommal).
Irodalomjegyzék az Elméleti nyelvészet doktori program felvételi vizsgájához
Az általános művek közül legalább két, a szakkönyvfejezetek, cikkek közül legalább négy tétel ismerete szükséges. A jelentkezőtől kérjük, hogy anyagához csatoljon egy 20 nyomtatott lapnál nem hosszabb szakcikket, tanulmányt (vagy szakdolgozat-fejezetet), továbbá egy maximum két lapnyi terjedelmű kutatási tématervet. A szóbeli vizsga a jelentkező érdeklődési körének megfelelő tematikus beszélgetésből áll.
I. Általános művek
1. Akmajian, A., R. A. Demers, A. K. Farmer, R. M. Harnish, Lingistics: An introduction to language and communication. MIT Press, Cambridge, 1990: pp. 301-466 (Part Two)
2. Fromkin, V. A. (ed.), Linguistics: An Introduction to Linguistic Theory. Blackwell, Oxford, 2000.
3. Fromkin, V. R., Rodman, An introduction to language. Holt, rinehart and Winston, New York, 1988: pp. 163-321.
4. Lyons, John, Introduction to theoretical linguistics. Cambridge University Press, Cambridge, 1968: pp. 209-399 (Chpts. 6-8.)
5. Robins, R. H., General linguistics: an introductory survey, Longman, London, 1980: pp. 35-219. (Chpts. 2-6.)
6. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: Első rész: 15-261.
II. Szakkönyvek, cikkek
Általános Nyelvészeti Tanulmányok X (1974): legalább egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVI. (1985): Bánréti, Kiefer, É. Kiss, Molnár vagy Szabolcsi írásai közül egy
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVII (1989): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIX (1998): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX (2003): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI (2005): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. (2008): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. (2011): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. (2012): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV. (2013): egy tetszőlegesen kiválasztott cikk
Kálmán László (szerk.): Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta, 2001.
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai, Bp. 1992: pp. 21-77. (Grammatikaelméleti bevezető)
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai, Bp. 1994.: pp. 25-94., 183-270.
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai, Bp. 2000. pp. 23-164.
Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete., Bp. 2008. egy tetszőlegesen kiválasztott fejezet.
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, 2000. pp. 13-64, + 2 tetszőlegesen választott fejezet
Kiefer Ferenc- É Kiss Katalin - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan, Osiris, Bp. 1998: egy tetszőlegesen kiválasztott fejezet
Siptár Péter (szerk.): Szabálytalan fonológia, Tinta Könyvkiadó, 2001.